2013. december 9., hétfő

Hold, köd és tűz


Hat éjszakát töltöttem eddig a tanyán. És, hogy csak miért most írok róla? Talán patetikusnak hangzik majd de sokkal nagyobb jelentőséggel bírt, mint, hogy azonnal számot tudjak adni róla.
2011-ben kezdtem komolyan foglakozni azzal, hogy felújítsam a tanyát. Attól a ponttól kezdve a hely, a több, vagy kevesebb munka szinonimája lett. Egészen eddig az őszig. Egyre erősebb lett az elhatározás, hogy lassan el kell kezdenem élettel megtölteni a helyet. Ennek a gondolatnak köszönhető idén az új erdő, a gyümölcsös, a diófa, a borospince vagy a madáretetők.  Évjárat bemutató a barátokkal a pincében. Mind-mind az élet egy apró morzsáját hozzák vissza. A kisház így a tél beálltával a masszív tömegével egy zord vályoglyukhoz hasonlított leginkább. Az őszi padlóburkolás és festés után kitakarítottam és kezdett egyre emberibb lenni.  És végül begyújtottam a sparheltbe. Nyelte a fát a szerkezet mire szépen átmelegedtek a falai. Egyre inkább kezdte megmutatni mindazt amit a helytől vártam. Igen, komoly elvárásaim voltak. Arra számítottam, hogy ott, azon a helyen el tudom magam zárni a mindennapoktól. Olyan dolgokkal foglalkozhatom, amikhez nincs sem tér, sem idő Budapesten. Arra, hogy a hely ereje átjárjon.  Van úgy, hogy az ember rákészül valamire, majd nem azt kapja amire vár. Itt más történt. Sokkal többet kaptam, mint amire vártam. Érdemes ezt az érzést megismernie mindenkinek. Az első két éjszaka teljesen egyedül, a ropogó tűz mellett. Weöres Sándortól  A teljesség felét olvasni ebben a környezetben nem mindennapi  élmény. Persze a töltekezéshez hozzásegítettek a saját borok is, meg a sparhelten sülő tök. Nehéz átadni. Leginkább az jut eszembe, hogy valahol mindenből annyi jut, mint amennyit adunk érte. Én most nagyon sokat kaptam.  
Gyakorlati oldalról megközelítve, a kényelmet másképp kell értelmezni odakinn. Egy tizenöt centiméter átmérőjű akácrönk két órán keresztül izzik a tűzhelyben. Az első időkben, ahogy kihunyt a tűz, keltem magamtól és tettem egy újabb darabot a tűzre. Ezek az ébredések különös alkalmak voltak. Mindig kimentem az udvarra megnézni a Holdat, merre jár, vagy éppen a csillagokat. 
A Hold és Halo jelenség

Egy este a tanya mögötti rétre kezdett bekúszni a köd. Az éjjel két órai ébredésemkor már sűrűn beborította a gyepet, az én váll-magasságomban. Nem bírtam ki, hogy ne sétáljak bele. Ott, akkor, amikor Telihold vakító világosságában csak a fejem látszott ki a ködből, a talpamat sem láttam, olyan volt mintha vízben lebegnék. Ott, akkor, abban a pillanatban tetőtől-talpig libabőrös lettem. Ehhez foghatót sohasem láttam.

És mivel a szavakkal nehezen bánok és az imént említettem is:


A gondolatok visszája és színe
Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál, megteremtetted.
A természet a természeti-világban alkot, a lélek a lelki-világban. Ha egy ruhát, bútort, akármit készítesz, előbb kigondolod, vagyis a lélek világában megalkotod, s csak aztán készíted el a természeti világban is, természetbeli eszközeiddel. Igazi alkotásod nem a természetben, de a lélekben lévő; egyik előbb-utóbb szétromlik, másik belérögződött a keletkezésének perceibe. S aki nem a jelenben és nem az időben létezik, hanem az idő egészét áthatja: nézi alkotásodat.
Weöres Sándor

2013. december 1., vasárnap

Gutpintér Zöldveltelini 2013- Bokros 2/1

Hogy mit keres Csongrádban ez az Ausztriában és Sopron környékén honos szőlőfajta? Nem tudom. Annyit azonaban előjáróban elmondhatok, hogy igen jól érzi itt magát. A bokorsi Bacsa dűlőből származik a szőlő, melyet a teljes érés előtt szedtünk. Ez a gyakorlatban magasabb savtartalmat de kevesebb cukrot jelent a mustban. A 17,5 magyar mustfok, nem egészen 11% alkoholra elegendő. A jövöre nézve, ez könnyed, jó ivású, markáns savának köszönhetően karakteres, mégis frissítő bort ígér. 
A Zöldveltelini reneszánszát éli idehaza. Véleményem szerint igazi kuriózum a fehérbor szőlők között. Bora alkalmas hosszú távú érlelésre is de remek jegyeket mutat primőr borként is.
A szeptember 9-én szüretelt szőlőt reduktív módon fajélesztővel erjesztettem ki. Az alapanyag különcsége már ebben a szakaszban is jól látszott. Lassan indult be a forrás, és végig moderált is maradt. Szinte minden kóstolásnál más karaktert mutatott. Feljegyzéseimet visszaolvasva szinte hihetetlen, hogy végig ugyanarról a borról beszélek. Nem is volt felhőtlen a viszonyom a borral. Volt olyan hét, hogy azon gondolkodtam, kifőzetem pálinkának. Majd ahogy ülepedett, tisztult úgy jöttek elő rendkívül elegánsan, visszafogottan a hűvös-zöldes illatok. Ízben még mindig nem mutatott sokat. A Kékfrankos rozé mellett igazán hálátlannak tűnt. Ekkor még a durva savak mellett "csak" az élesztőt lehetett érezni. Az áttörés november közepén jött. Mindkét karom libabőrös lett, amikor megkóstoltam. Lehet, hogy a borkő kiválásával jelzett savtompulás, vagy a derítés hozta meg az eredményt de azt a pillanatot nem felejtettem el. Azon nyomban a pincerangsor elejére ugrott. Elhatároztam, hogy ketté szedem a tételt és egyik felét azon nyomban (12.01.) lepalackozom, a másik felét teletöltött üvegballonban még pár hónapot érni hagyom.



Gutpintér Zöldveltelini 2013-Bokros  Száraz minőségi fehérbor 10,97% Alk.


Halvány zöldes, száradó szénára emlékeztető szín. Tükrös. Kóstolásához leginkább a 10-11 °C javasolható. Ekkor sem tolakodó, sokkal inkább óvatos az illat. Készülni kell rá. Jól ki kell nyitni minden érzékszervet, mert tolakodásnak nyoma sincs benne. Illata citrusos, enyhén muskotályos (alternatív neve egyébként Grüne Muskateller) visszafogott ásványossággal. Ízleléskor a finoman struktúrált sav szétszalad a nylev minden részén, tartja magát majd következik a fanyar citrusfélék kombinációja, enyhe zöldalmával. Mindez olyan előkelően, visszafogottan!
Mindebben mennyi az én szerepem? Talán a kora reggeli szüret, mely segít hidegen tartani a szőlőt és megőrizni az illatanyagokat. Mindent a lehető legtisztább körülmények között végeztem. A folyamatos kóstolások segítettek a megfelelő időpontban beavatkozni. Ennek ellenére úgy érzem, hogy a rendkívül nagy tartalékokkal rendelkező szőlő az ami hozzásegített első fehérboromhoz.

Ha minden bor palackban lesz, akkor a felső két polc marad csak üresen

Mit csinálok jövőre másképp?
Bogyózok. héjon áztatom 4 órát, pektinbontó enzimmel. Nem használok fajálesztőt! Teljes éréshez közelebbi szüreti időpontot próbálok találni. Legalább kétszer-háromszor ennyit készítek.